Utazásom Tokaj körül

A kis bőröndöt föllendítettem a csomagtartóra, kiraktam a vizes palackot, az uzsonnámat, és befészkeltem magam menetiránnyal szembe: az úti cél Tokaj és a Hegyalja, a szőlő nevében.

Szeretek vonatozni, ráérősen, mert ilyenkor az utazás maga is élmény. Most két napra országot látni szállok föl a kocsiba: hangulatot gyűjteni. Mégpedig őszi hangulatot Hegyalján, így mondhatjuk, szőlőben, borban utazom.

Eger felé..

Hatvan táján, bal kéz felől ködlik a Mátra, majd Füzesabonytól északnak, felfutva a Bükk lábára fekszik a Csillagvidék. Az Egri csillagoké, és az Egri Csillagé.
Előbbi hagyatéka a várjátékokban elevenedik meg, utóbbi pedig a bikavér méltó fehér megfelelőjeként, egy remek cuvée személyében csatlakozhat hozzánk útitársként. Ez a fehér válogatás – mondhatjuk – újdonság még az Egri borvidéken, a testes, hősies vörösek vidékén, de talán ennek is eljött az ideje, hogy a borászok kicsit kikacsintsanak a megszokott bikavér vértje mögül.

Mindez borász módra, Sike Tamástól: „…Ebben a szakmában az igazán nagy élmény, amikor az ember meg tudja valósítani önmagát. Amikor a Jóisten minden évben „ráerőlteti" azt a szőlőt és ő kitalálja, hogy abból mit szeretne csinálni. És ez nem csak örökös izgalom, hanem folyamatos küzdelem is." Valahogy így született a borászok Egri Csillaga. Ahány borász Egerben, annyi Csillag születik.

Miskolc íze, hangja, arca

Kitartóan kerüljük a Bükköt, előttünk Miskolc. Mint megtudtam, Miskolc íze (ha vonhatunk ilyen jelleget egy városnak), olyan, mint a Miskolczi Mangalica kolbászé, melynek hamisítatlan reneszánsz receptje kolostorkerti fűszerekkel és a fokhagyma vaskos illatával csábít el. Miskolc hangja Szőcs Arturé: ahogy énekel Czakó Julival, ahogy beszél. A szeptemberi reményliláról, az októberi szüreti narancsról, a novemberi Szinva-kékről, a Miskolci Nemzeti Színház 190. születésnapjáról és a Színek Évadának őszi bemutatóiról.

És milyen Miskolc arca? Egy exkluzív – magángyűjteményen alapuló – miskolci látványosság, a Lézerpont Látványtár 340 eredeti Kárpát-medencei viselete, 12 kismesterség műhelye, a Népszuper-kiállítás retróvilága.

Mád: borból és ételből emelt katedrális

Az első ház Mádon amit megpillantunk, az Első Mádi Borház: „A hely, amely összeköt minket" – 16 borászt, boraikat az úton megpihenő, beszélgető borozgatókkal. Fontos a közös élmény, hogy közünk legyen egymáshoz, s ehhez jó alkalom egy dűlőtúra. Felkaptatunk a szőlőben a Nyúlászóra, tovább a Szent Tamás tetőre, a Percze és a Nőtelen dűlőn át le a Mádi Udvarházhoz. A túra mérlege 3 órányi bolyongás, 5 megkóstolt bor, 1 piknikkosár helyi finomságokkal, 1 hiteles kísérő, mesék a kitárulkozó tájról, terroirról, nagyjából 80.800 tőkéről. 

A Gusteau Élményműhelyben a gasztronómiai örömszerzés művészet! Ízelítőnek elég csak elgondolkodni a fogásokon:
Hideg tökfőzelék krémleves füstölt harcsával /Tanyasi csirkemell supreme, kecskesajtos rétessel, laskagombával/ Olívaolaj fagylalt mandulás-körtés pitével és mentával. Itt a hely szelleme testesül meg borban, ételben, épületben, vendéglátóban. Itt a helyi alapanyagokra építenek és egy-egy bor adja az ihletet a recepthez: a hagyomány, a lehetőség, a minőség a szentháromság. És ebben semmi túlzás nincs.

Sziklafehér, árnyas dió, meleg olív, nyugodt óarany, könnyű füstszürke, borostyán: egy szőlődűlő palettája. Úgy hiszem, hogy járt Hegyalja szőlősorai közt, megállt pincegádoroknál az, aki a tarcali Andrássy Rezidenciát tervezte: tájhoz simuló, igényes borhotelt akart tervezni. Ehhez jó alap volt az Andrássy család reformkori vendégfogadó udvarháza, mely megőrizte eredeti formáját. A hely szelleme ma sem más: boldog békeidők, családias jókedv, közvetlen vendéglátók, gondos programok közepette igazán pihentető napokat élhetünk át.

Tarcal és a grófi birtok

A Gróf Degenfeld Szőlőbirtokról az jutott eszembe, hogy Nomen est omen, azaz a név végzet, de itt inkább fordítsuk úgy,  nevedben a sorsod.

Degenfeld – ez a név már az 1800-as évek eleje óta meghatározó tényező Hegyalja borászatában. A  történelm viharos időszakainak dacára az évszázados hagyomány szinte töretlenül megmaradt a 21. században is: Degenfeld-Lindner Mária 1994-ben újjáélesztette a szőlőbirtokot. 100 hektáron 6 szőlőfajtát termesztenek, romos pince helyett tájba illő, 21. századi borászatot találunk, mely a hajdani vincellérképezdéből nőtte ki magát.  2013 új gyöngyszeme az első Gróf Degenfeld Extra Brut Pezsgő. A tájat új életre keltő, valóságos borbirodalom alig két évtized alatt érte el hazai és nemzetközi sikereit. Küldetésük a csúcsminőségű borok készítése mellett a környezettudatos szőlőtermesztésre való áttérés, a tokaji bor és borkultúra megismertetése a nagyvilágban.

A Dereszla dűlőin szőlő érik a napban, tövében 3 szárnyú vinotéka néz a Bodrogra, gyomrában pincelabirintus kanyarog 3 szinten és mintegy kilométer hosszan.

Van-e használati utasítás a „jó borra"? Vegyük példának a Dereszla Pincészetet. Van egy jó gazda, ért a borhoz, igaz, champagne-i, bordeaux-i, argentin és magyar borászatai között ingázik, de biztos hátteret teremt borainak, szakembereinek, megbízik bennük. Van 60 hektárnyi, 17 termőhelyes szőlőültetvény, ez sok lehetőséget és kihívást jelent először a szőlésznek, Erdélyi Károlynak. Aztán a borásznak, Bai Editnek, „vegykonyhája" és a közel 600 éves pincerendszer megállás nélkül fejlődik  keze nyomán. Ennyi épp elég is.

Vízre szállva tokajig

Csorgunk le a Bodrogon. A sétahajó megcélozta a sátoros Nagykopaszt, de a kanyargó folyóval be-betéved a Bodrogzug Tájvédelmi Körzet fával szegett, gyakorta árjárta rétjei közé. Keresztúrtól Tokajig hat kilométernyi ligeterdő vízre hajló zöldje-sárgája-rozsdája adja a hátteret a ringó tündérfátyolnak, egy-egy gémnek, kócsagnak, a kis csatornákba lapátoló kenusoknak, horgászoknak. Mígnem Tokaj alatt a Tisza el nem nyeli mindenestül a Hegyalját délről keretező folyót.

Tokaj a hegyaljai bor fővárosa, mondják; a névadója inkább, igazítaná ki a szót nem egy tarcali vagy mádi polgár. A névadója a Tokaj Történelmi Borvidék és Kultúrtáj Világörökségnek. A 2002-ben elnyert rang alapja az 1737 óta zárt, egységes borvidék majd' ezer évnyi, eredeti szőlész hagyományainak továbbélése.

A 2013-as Szüret eseményei a 10., jubileumi Tokaji Ősz programsorozattal már elkezdődtek. A programsorozat a minőségi borfogyasztók számára kínál dűlőtúrákat, borkóstolókat, gasztronómiai élményeket, borásztalálkozókat.

Hegyalja önálló felfedezésében jó szolgálatot tesz a Guide@Hand, mely okostelefon segítségével 4 sétára fűzi fel a Nagykopasz-hegy, Tokaj, Tarcal és Szerencs nevezetességeit.

Tokaj-Hétszőlő 2012-ben nyerte el az Év Legszebb Szőlőbirtoka címet. Dr. Kovács Tibor birtokigazgató kötetekre valót mesélhet az 1502-ben, hét kisebb parcella egyesítésével született névadó dűlőről, fejedelmi, királyi, császári, állami tulajdonosairól, öt évtizednyi Csipkerózsika-álmáról és 22 évvel ezelőtti feltámadásáról. A természet adományából született terroir, a fenntartható szőlőtermesztés, a tradíciók és a modern technológia eszményi egyensúlya. A türelmes emberi szakértelem, a tokaji bor és borkultúra megszállott szeretete a záloga, hogy a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok legendássá érlelődött és borai eleganciáját a világ szakértői mindenhol elismerik.

A Tokaji-hegy déli oldalán fekvő szőlőültetvény és borászati feldolgozó tanösvénnyel, birtoklátogatással várja az érdeklődőket. A város főterén a Rákóczi Pince és Udvarházban kóstolhatjuk meg a birtok nedűit, látogathatjuk meg 15. századi, királyválasztó lovagtermét, bormúzeumát, egyes járatait.    

Szőlők, dűlők, pincék, borok. Hagyomány, szakértelem, szenvedély: kétnapos bortúrának ez lett az esszenciája.