Badacsonytól Zaláig: borvidékeink

A borkedvelő turistákat 22 borvidék várja országszerte, amelyek mind méretükben, mind elhelyezkedésükben, mind boraik karakterében jelentősen különböznek egymástól.

Borvidékeink közül kettő - a Tokaj-hegyaljai borvidék és a Fertő-Neusiedlersee részeként a Soproni borvidék – UNESCO világörökségi ranggal is büszkélkedhet. Tokaj-hegyalja világörökségi rangjának elnyerése az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélésének és a borvidék évezrede tartó egységének köszönhető. Jó borokat, hangulatos pincéket és kedves, vendégszerető borászokat azonban nemcsak itt, hanem az összes hazai borvidékünkön találunk, az alábbi linkre kattintva ezekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Nagyobb méretű pdf formátum a képre kattintva érhető el

 

BORVIDÉKEK MAGYARORSZÁGON 

Csongrádi borvidék

Területe: 2840 hektár.
Klímája: száraz, szélsőséges időjárás, sok napsütés jellemzi.
Talaja: homok, homokos lösz.

Szőlőfajták, borok: kékfrankos, rajnai rizling, kövidinka, zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése a jellemző.

E vidék borkészítés a középkorig vezethető vissza. A szőlőtermelésért és a borok minőségének elismeréséért kapta a város 1986-ban „A Szőlő és Bor Nemzetközi városa" kitüntető címet. Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termettekénél, s ez kedvez a mai ízlésnek. Az itteni borok nagy mennyisége nem párosul hanyagsággal.

Hajós-bajai borvidék

Területe: 2070 hektár.
Klímája: szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú.
Talaj: eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál.

Szőlőfajták, borok: rajnai rizling, chardonnay, melyek lágyabb bort adnak.

A kadarka bora finom, tüzes, kellő bársonyossággal rendelkezik. Található itt kékfrankos, cserszegi fűszeres, cabernet és zweigelt is.

A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora.

Nem különleges eseményekre, ünnepi asztalra való, viszont a „kocsmabor" a hétköznapok fontos része. Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írja: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják."

Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége – megfelelő kezelés esetén – a hegyi borokéval vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek – a magyar vendégszeretettel párosulva – igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.

Kunsági borvidék

Szőlőfajták, borok: ezerjó, kövidinka, aranysárfehér - harmonikus összetételűek, könnyedebbek, „a kunsági a mindennapok bora" névvel illethetőek. Kékfrankos - finom, fűszeres, kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos.

Szőlőfajták, borok: ezerjó, kövidinka, aranysárfehér – harmonikus összetételűek, könnyedebbek, „a kunsági a mindennapok bora" névvel illethetőek. Kékfrankos - finom, fűszeres, kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos.

A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora. Nem különleges eseményekre, ünnepi asztalra való, viszont a „kocsmabor" a hétköznapok fontos része. Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írja: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják."

Neszmélyi borvidék

Terület: 1820 hektár.
Klímája: az átlagnál hűvösebb, kevesebb a napsütés, a csapadék közepes mennyiségű.
Talaj: homok, illetve lösz.

Szőlőfajták, borok: Rizlingszilváni – könnyed, finom elsődleges illatokkal rendelkezik. Olaszrizling – finom, szép savú, étkezéshez jól párosítható. Leányka – harmonikus, kerek, behízelgő illat és zamat jellemzi. Ezerjó – élénk savú, a nehezebb, zsírosabb ételek kísérője lehet. Rajnai rizling és chardonnay szőlőket is termesztenek.

A borvidék nemrégiben kapta vissza a borvidéki rangot. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról Széchenyi István is írt dicsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Itt található az ország legnagyobb, 748 literes tölgyfahordója (Bajon), melynek homloklapját II. Rákóczi Ferenc faragott képmása díszíti.

Badacsonyi borvidék

Terület: 1810 hektár.
Klíma: kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől.
Talaja: változatos, vulkanikus eredetű.

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk -, hiszen a borok minősége párosul a táj szépségével, így a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával.

Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az "istenek nektárjának" nevezték.

Szőlőfajták, borok: Olaszrizling a legelterjedtebb – lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb – zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű „úri szőlő" – jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír.

Balatonfüred-Csopaki borvidék

Terület: 2270 hektár.
Klíma: sok napfény, a szőlőtermesztésnek kedvező időjárás.
Talaj: változatos. Kristályos pala, melyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a magas vastartalom miatt a föld vörös színű.

Szőlőfajták, borok: Olaszrizling – esztétikailag is kellemes: zöldesfehér, rezedára emlékeztető illat fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű ízhatású, több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagítva. Rizlingszilváni, chardonnay – kellemes, intenzív illatú, lágy, zamatgazdag bort adnak.

Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb – míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak. Balatonfüredet és környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A környező dombokon szinte mindenütt szőlőtermesztés folyik.

Balaton-felvidéki borvidék

Terület: 1510 hektár.
Klíma: változatos, de mediterrán hatást is élvező, sok napsütés jellemzi.
Talaj: változatos: meszes kőzetek, bazaltos láva és tufakőzetek, vályogos talajok.

Szőlőfajták, borok: olaszrizling, szürkebarát, chardonnay – testes, ízgazdag, élénken savas borok, finom illatokkal.

E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. Szemet gyönyörködtető táj – dombok, lankák, medencék – és változatos talajadottságok jellemzik. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért.

Etyeki - Budai borvidék

Terület: 2000 hektár.
Klíma: szeles, bőséges napsütés, kevés csapadék.
Talaj: meszes.

Szőlőfajták, borok: chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, sauvignon blanc - elegáns, száraz, határozott savú, könnyed borok finom illattal.

Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Jóllehet az utóbbi években már minőségi bort is termelnek, elsősorban a pezsgőalapbor-termelés jellemző erre a vidékre. A híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn itt a múlt századból. Bennük még megtalálható számos értékes, régi borászati eszköz. A borvidék a főváros közelségét kihasználva szeretne tovább fejlődni. Az „Etyek: Budapest szőlőskertje" szlogen rendkívül találó és vendéghívogató.

Móri borvidék

Terület: 890 hektár.
Klíma: kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik.
Talaj: változatos: lösz, erdőtalaj, homok.

Szőlőfajták, borok: Ezerjó – neutrális illat, erős savasságát kompenzáló nagy test jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű. Tramini – intenzív illatú és ízű, esetenként lágy. Királyleányka – illatos, könnyed. Chardonnay – finom illatú, tüzes, nagy testű.

Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. Már a középkorban is folyt itt szőlőtermesztés. A török hódoltság alatt azonban az összes szőlő elpusztult, és a terület lakatlanná vált. Bár az Ezerjó régi magyar szőlőfajta, igazi otthonra itt, a móri borvidéken lelt. A más területen közepes, alig ismert szőlőfajtával csodát tett az új környezet, és eddig ismeretlen tulajdonságait hozta felszínre. Az utóbbi időben más kiváló minőségű bort adó szőlőt is telepítettek ide.

Pannonhalmi borvidék

Terület: 750 hektár.
Klíma: mérsékelten száraz, mérsékelten meleg, enyhe telű.
Talaj: középkötött vályog, lösz, barna erdőtalaj.

Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, rizlingszilváni, irsai olivér, királyleányka, cserszegi fűszeres. A fehérborok kiemelkedő minőségűek, illat- és zamatanyagban gazdagok, határozott tájjelleggel bírnak.

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő – Szent Márton hegynek nevezett – dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található. Az Apátságban újra szőlőtelepítésbe és borkészítésbe kezdtek.

Nagy-Somlói borvidék

Terület: 690 hektár.
Klíma: nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás.
Talaj: vulkanikus eredetű.

Szőlőfajták, borok: ezen a vidéken csak fehér szőlőfajták találhatók: Furmint, olaszrizling, juhfark, sárfehér. Nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység jellemzik a somlói bort. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét. Házasítást nem tűr.

A legkisebb, de egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte. A középkorban a somlói vár lovagtermében hatalmas vadászlakomák folytak, melyek fénypontja természetesen az itt termett bor volt. „Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végülis megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt". (Hamvas Béla)

Soproni borvidék

Terület: 1880 hektár.
Klíma: szubalpin jellegű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal.

Talaj: meszes (emiatt az itteni borok tanninban gazdagok), változatos.
Szőlőfajták, borok: kékfrankos - kellemesen fanyar, bársonyos. Merlot, zweigelt, melyek magas tannintartalmú, száraz, savgaz-dag kitűnő vörösbort adnak. Fehérbort adó fajták: leányka, chardonnay, irsai olivér, zöld veltelini.

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.

Dél-balatoni borvidék

Terület: 2880 hektár.
Klíma: kiegyenlített.
Talaj: homok, lösz, barna erdőtalaj.

Szőlőfajták, borok: királyleányka, olaszrizling – gyümölcsillatú, aromában gazdag, lágyan savas, elegáns fehérbort adnak. Chardonnay – finom, élénk savú, elegáns. Cabernet, merlot – finom, bársonyos vörösborok.

A Balaton déli partján elsősorban fehérbor termelése folyik, de vörösbort is készítenek. A török hódoltság előtt – a szőlőnek köszönhetően – az ország egyik leggazdagabb vármegyéje volt. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A tó és a táj szépsége, a régi kastélyok és pincék miatt sokan látogatják ezt a vidéket ma is.

Mecsekalja

Terület: 940 hektár.
Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett, Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél.
Talaj: palás, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.

Szőlőfajták, borok: cirfandli – a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú,kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz. Olaszrizling – kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú. Chardonnay – illatos, elegáns, bársonyosan savas. A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, általában lágy borok. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli– a mohácsi dombvonulat hűvösebb völgyeiben.

Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette", s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a beléfektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt.

Pécsi borvidék

Terület: 2300 hektár.
Klíma: enyhe tél, szélsőséges de száraz nyár, sok napfény jellemzi.
Talaj: vastag, szélfútta lösz, mely olykor a 30 méter magasságot is eléri.

Szőlőfajták, borok: kadarka – régi híres fajta. Ma már ritkaságszámba megy, de újratelepítése megindult. Kékfrankos – gazdag illatú, harmonikus, testes, magas csersavtartalmú. Merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon – finom, jellegzetes illattal, zamattal, tüzes, szép bársonyossággal bír. Fehérbort készítenek a Chardonnay és az olaszrizling fajtákból is. A Szekszárdi Bikavér ősi eredetű, 2–3 vörösborból készítik. Eger mellett csak Szekszárd használhatta a bikavér elnevezést.

A XIX. század végén Európa egészterületére szállították a szekszárdi vöröset(a kadarkát). Franciaországis nagy mennyiségben vásárolt afiloxéravész idején, mivel – mint mondták – az ottani bor minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következőszavakat: „... ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet. "Erejéhez tehát nem férhet kétség.

Villányi borvidék

Terület: 1890 hektár.
Klíma: szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés.
Talaj: lösz, meszes, köves részekkel.

Szőlőfajták, borok: portugieser (Kékoportó) – fajtajelleges, finom csersavtartalmú. Kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot – sötét-rubinszínű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Olaszrizling – hosszú, tüzes fehérbor. Hárslevelű – nagy testű, szép savú bort ad.

„A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék.... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt." – írja Hamvas Béla.

A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is. Siklós környékén inkább fehér-, Villány környékén pedig vörösbort termelnek.

Bükki borvidék

Terület: 1590 hektár.
Klíma: napfényben gazdag, hűvös,
Talaj: riolittufa alapkőzeten lösz.

Szőlőfajták, borok: leányka – illatos, az egrinél könnyebb, vékonyabb. Olaszrizling – könnyed, elegáns. Található itt kékfrankos, illetve sok más, kisebb területeken termesztett fajta, de az éghajlati és talajadottságok elsősorban a fehérbor termelésének kedveznek.

Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt – olykor hatalmas méretű – pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az

Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgőalapborokat is termelnek.

Egri borvidék

Terület: 5160 hektár.
Klíma: hűvös, kevés csapadék, hosszú tél jellemzi.
Talaj: lávakőzet, rolittufa.

Szőlőfajták, borok: kékfrankos, cabernet, merlot, portugieser (kékoportó) alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. (A bor jellemzői: harmonikus, testes, bársonyos, fanyar, tüzes, hosszabb ideig tartó fahordós ászkolás után kapja meg jellegzetes zamatát.) A leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös, komplex ízharmóniájú. Olaszrizling – harmonikus, finom, jellegzetes illatú, elegánsan savas.  

Ez a régi barokk városka külföldön elsősorban boráról ismert. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehér szőlő termesztésének kedveznek, az „Egri Bikavér" tette híressé

Eger városát és környékét. Eger alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.

Mátrai borvidék

Terület: 7100 hektár.
Klíma: szélmentes, védett.
Talaj: vulkanikus alapkőzet, homokkal, lösszel borítva.

Szőlőfajták, borok: rizlingszilváni – illatos, könnyed, lágy. Olaszrizling – száraz, üdítően savas. Muskotály, szürkebarát – magas alkoholtartalmú, illatos, magas cukorfokú. Bár a vörösbor termelése visszaszorult, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon borokat ma is készítenek. A borvidék piaci sikereit főleg reduktív gyümölcsös boraival éri el.

Legnagyobb domb- illetve hegy borvidékünkön jó minőségű fehérbort termelnek. A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. A múlt és a jelen jól megfér egymással: a modern borkészítés és a régi mulatozós magyar szüreti szokások sem zárják ki egymást. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy része felújítva ma is bort kínál.

Tokaji borvidék

Terület: 5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles).
Klíma: meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz.
Talaj: riolit- és andezit tufán kialakult lösz és nyiroktalaj.

Szőlőfajták, borok: furmint – legjobban aszúsodik, savas, finom illatú. Hárslevelű – teltebb, nagy testű. Sárgamuskotály – kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.

Zalai borvidék

Terület: 1170 hektár.
Klíma: enyhe; kiegyensúlyozott, nedves időjárás jellemzi.
Talaj: agyagos, barna erdőtalaj. Szőlőfajták, borok: olaszrizling, rizlingszilváni, zöld veltelini, chardonnay, zweigelt.

Szőlőfajták, borok: olaszrizling, rizlingszilváni, zöld veltelini, chardonnay, zweigelt.

Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészete jellegzetes képviselőivel már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve megőrződjenek.


Tolnai borvidék

Terület: 3150 hektár.
Klíma: enyhe tél, száraz, napfényes nyár.
Talaj: lösz, barna erdőtalaj.
Szőlőfajták, borok: chardonnay, olaszrizling, zöldveltelini, tizlingszilváni, rajnai rizling, kadarka, kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon.

A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A Tolnai Borút vendégváró települései a sok látnivalón túl, kiváló borokkal és igazi hagyományos ételekkel lepik meg az arra járót.